A srácoknak megígértem, hogy elkísérem őket a
stúdióba. Miért ne mit is veszíthetek. Harry egyik pólóját vettem fel, egy
feszülős nacival. Reggel még felhős volt az idő, de a szél is fújt. Ebből
következtettehettem volna arra, hogy lassacskán kiderül majd az idő, sütni fog
a nap. Reggel Harryt a konyhában találtam toast kenyeret csinált baconnel, és
tojással. Tükörtojást csinált és szívecske alakban sütötte meg. Nem tudom hogy
csinálta de nagyon megörültem neki. Vele szemben ültem, és a studiózásról
pampogott. Nem is figyeltem oda rá, mert olyan furán kezdett zúgni a fejem.
Szólni akartam Harrynek, de más késő volt…
~✄~
Azt asztalnál ültem. De ha jobban megnéztem nem az az
asztal volt. És az elém tett tányéron is nutellás kenyér díszelgett, nem az,
amit Harry készített. És nem is harry ült velem szembe. Atya ég. A flitterruhás
nő. És egy kiscsávesz. Felnyalt hajjal. Wow. Ismét szólni akartam volna, de nem
ment. Csak néztem. Álmodom megint?
~✄~
És ismét Harryvel ültem. Még is mi van velem? Kezdtem
megijedni. Megőrültem volna? Fura… Mondjam Harrynek. Nem emrtem, még a végén
hülyének néz.
Niall csöngetett.
-Én viszlek titeket! Pattanjatok be! Harold hol van?
-Benn mindjárt jön.
-Messze van a stúdió?
-Oh ugyan egy köpésnyire.
Beszálltam a kocsiba, mire Louis megbökte az oldalam.
-Fél óra csak nem akart elrettenteni.
-Nem rettentett volna el otthon is minden kb fél órára
volt tőlünk. Mindegy, hogy egy kerületen mentem keresztül vagy ötön, ugyanúgy
fél órát utaztam. – wow… gondoltam magamban. Ezt meg honnan a fenéből tudtam.
Pedig… úgy tűnik, mintha komolyan így lett volna. De… lehetne, hogy
visszajönnek az emlékeim? És lehet, hogy ezek ilyen… emlékek voltak, amik
felugrottak? A csávó, aki tegnap szeretkezés közben jutott eszembe, lehet hogy
valami volt barátom? A nő, és a fiú pedig az anyám, és a testvérem lett volna?
Hú! Lehet. Atya ég. Viszont nem emlékszem másra. A barátnőimre. A házunkra… Más
nem ugrik be. Ez elkeserít.
A stúdióhoz egész gyorsan eljutottunk. Mikor a
kocsiból kiszálltunk, már sütött a nap.
- Tök jó idő lesz délután! Ne menjünk el valahova? –
vette fel az ötletet Zayn, aki Perriet átkaolva jött.
-Wú! Tök jó ötlet lenne, csak ne feledkezzünk meg
arról az apróságról, hogy világsztárok vagytok, tehát egyből lerohanna a tömeg.
-Á majd megoldjuk! – legyintett. Lazán veszi a
dolgokat. De ő tudja, ő jár ebben a cipőben már több mint két éve.
Iszonyta jól éreztem magam a stúdióban. A fiúk
megengedték, hogy énekelhessek evlük, mert tök jó a hangom. Pozitív érzéssel
töltött el Harry közelsége is. Nyíltan felvállalta a kapcsolatunkat. Minden
olyan csodás volt... Túlzottan. Már hiányzott valami, ami közbeszóljon. Hát…
Nem kellett sokat várnom :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése