Ahogy ott ültünk a medencében, ölelkezve
annyirajó volt. Aztán megszólalt.
-Szerintem húzzunk el.-mondta és
ellökött magától. Megfogta a kezem éskihúzott a medencéből.
-Miért mi van.
-Csak gyere, mintha minden rendben
lenne. És maradj csönden.
Beszálltunk a kocsiba, és spuri.
-Mégis miért jöttünk el.
-Egy paparazzi volt. Remélem nem látott
meg.
-Honnan tudod, hogy az volt?
-Ismerem. Vele már többször
összeakadtam.
-Oh… értem.
-Sajnálom, ígérem kárpótollak.
-Úgy legyen.
Hazaértem, és úgy döntöttem lefürdök.
Jól felhabosítottam a vizet a kádban, és zsupsz bele. Behunytam a szemem és
relaxáltam.
-Beszállhatok?-kérdezte Harry.
Kinyitottam a szemem. Ott állt a kád mellett, egy szál alsóban. Észre sem
vettem, hogy bejött. Nem is volt időm válaszolni neki, bejött mellém. Szorosan
mellettem ült.
-Harry ne! Szállj ki a kádból. És
legalább levetted volna az alsód.
-Ohh… a kisasszonyt érdekli, mit rejt a
nadrág?-kérdezte cinkosul, mire csak megráztam a fejem.-Veled mi a
helyzet?-kérdezte, és a kezét óvatosan lecsúsztatta a nyakamon, amíg leért a
mellemig.
-Te meg igazán felvehettél volna
valamit.
-Miért? Nem tetszik, amit fogdosol?
-Dehogynem. Csak vissza akaratam vágni.
-Nem sikerült.-nevettem.
Az arcomhoz hajolt, és csókolgatott,
miközben gyengéden simogatta a mellemet. Egy kicsit felém fordult, és a
nyakamat is ellepte puszikkal. Majd lassan szívni kezdte. Halkan felnyögtem.
Jó, és rossz érzés is volt egyben. A kezével sem hagyta abba a tevékenykedést. Furdalt
a kívánciság, hogy vajon milyen lehet a férfiassága. Lassan simogattam a
derekát, egyre lejjebb, és lejjebb. Aztán a hasán még lejjebb vettem az irányt.
Harry hagyta, és tovább puszilgatta és szívogatta a nyakam. Lassan érintettem
meg, majd óvatosan megmarkoltam. Nem nagyon volt viszonyítási alapom, de így
elsőre közepes méretűnek tűnik. Óvatosan masszírozni kezdtem. Végigtapogattam.
Éreztem, ahogy Harry elmosolyodik a nyakamon. Annyi minden járt a fejemben.
-Harry, ez már fáj!-kezdtem mozgolódni
alattam, amikor már fájtak a harapásai. Még egy utolsó puszit adott a nyakamra,
majd elhúzódott. Felállt, és felhúzott. Teljesen elfelejtettem, hogy rajtam
nincs is semmi, egy bugyin kívül. Síkítva takartam el magam.
-Nincs, mit takargatnod. Nincs mit
szégyellned. Szép vagy.-mosolygott Harry. Ugyanúgy álltam, rá se néztm. Bár jól
estek a szavai, akkor sem akartam, hogy egyből meglásson.-Jól van,
kimegyek.-adta meg magát.
Gyorsan megtörölköztem, és felöltöztem.
De aznap este nem tudtam gondolkozni. Annyi minden járt a fejemben. Boldog is
voltam, meg nem is. Azt hiszem szeretem Harryt, és annyira élveztem azt a pár órát,
amit vele töltöttem, de… Mi lesz, ha megtudják… Mi lesz a paparazzikkal, a
rajongókkal. Túl fogom ezt én élni?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése